Dabas, Pest megye egyik legfiatalabb v�rosa h�rom, illetve n�gy elt�r� t�rt�nelmi m�ltra visszatekint�, egym�st�l mark�nsan k�l�nb�z� r�tegz�d�s� k�zs�g �sszevon�sa eredm�nyek�nt alakult ki. A v�ros �szaki fel�n elter�l� S�ri, amit - ak�rcsak szomsz�dait - a t�r�k 1597 k�r�l puszt�tott el. �j birtokosa az 1700-as �vek elej�n katolikus szlov�k �rb�resekkel telep�tette be. A telep�l�s d�li fel�n Gy�n tal�lhat�. Puszt�it az 1720-as �vekben kezdt�k betelep�teni reform�tus magyar, majd evang�likus szlov�k jobb�gyokkal. A S�rival szomsz�dos Fels�dabas annyiban hasonl�t hozz�juk, hogy ide is telep�tettek jobb�gys�got, katolikus magyar �rb�res lakoss�ga a XVIII. sz�zadban �n�ll� k�zs�gg� szervez�dhetett.

A k�z�pkorban csak egy Dabas l�tezett, s mint n�pes helyet m�r 1270-ben eml�tik az oklevelek. Gy�n IV. B�la alatt m�r fenn�llt, s ugyan a tat�rj�r�skor elpusztult, de a XV. sz�zad k�zep�re ism�t lakott telep�l�s. A t�r�k h�dolts�g v�g�re az eg�sz k�rny�k eln�ptelenedett, s az 1690-es �ssze�r�s alkalm�val, mint lakatlan ter�letet vett�k sz�mba.

Als�- �s Fels�dabast 1947-ben korm�nyhat�rozattal egyes�tett�k, 1966-ban pedig hozz�csatolt�k Gy�nt �s S�rit is. 1970-re Dabas �gy �rte el a 13000-es, val�ban kisv�rosias n�pess�get, s miut�n a fejleszt�si priorit�sok nyom�n ki�p�ltek a v�ross� nyilv�n�t�s infrastruktur�lis felt�telei, nagyk�zs�gi, 1984-t�l v�rosi jog� nagyk�zs�gi rangot kapott, melyre 1989-ben a v�ross� nyilv�n�t�s tett pontot.

A v�rosban �lt hal�l�ig Kossuth L�szl�, Kossuth Lajos �desapja. Az id�s Kossuth h�zasp�r 1838 okt�ber�ben le�nyaival k�lt�z�tt Pestr�l Als�dabasra.

Dinny�s Lajos (1901-1961) kisgazdap�rti politikus, minisztereln�k, szint�n Dabas sz�l�tte. 1947. m�jus 31-t�l 1948. december 10-ig Magyarorsz�g minisztereln�ke volt.

Gy�n nevezetes sz�l�tte Gy�ni (�chim) G�za (1884-1917) k�lt�, �js�g�r�, akinek �desapja a helyi evang�likus lelk�sz volt.